Elértük az ezer főt, szóval itt a kövi fejezet! :) Nagyon köszönöm az eddigi kommenteket :***
Remélem tetszeni fog :)
- Ez meg mi volt? – kérdezték a lányok gyanakvó vigyorral az arcukon.
- Csináltuk a tortát, és… csak hülyültünk. – legyintettem és megfordultam, nehogy meglássák az arcomon végigfutó vigyort.
- Oké… ha te mondod… - inkább feladták, látták, hogy nem sokra mennek velem.
- Most látom milyen szép rendet csináltál! És fel is díszítetted a lakást. De jó lett…
- Igen, de még nincs kész. Szóval azt a megtisztelő feladatot kapjátok, hogy felfújjátok a lufikat és kirakjátok - utasítottam őket.
- Rendben. – elkezdték felfújni a lufikat. Én addig megcsináltam a tortát. Egyszerű lett, de tök jól nézett ki. 4 barna piskóta közé raktam a fehér vaníliakrémet, és az egészet leöntöttem fehér cukormázzal, és a tetejére rózsaszín cukormázzal ráírtam, hogy Boldog 20. szülinapot Kira. Több dolgom már nem is volt, úgyhogy elmentem fürdeni. Majd felöltöztem, kifestettem magam szolidan (a szolid nálam a tus és a szempillaspirál). Felvettem egy térdig érő csillogós nadrágot, és egy rózsaszín elegáns ujjatlan blúzt. A hajam nem volt kedvem kihúzni, úgyhogy nagy hajcsavarókkal felcsavartam és megszárítottam, aminek az eredménye loknis haj lett. Csöngettek. Leszaladtam az emeletről, és kinyitottam az ajtót.
- James, Nick, Silver, Rose! Örülök, hogy eljöttetek! – Kira munkatársai voltak. És egyben a barátai.
- Szia! Kira már itt van? – kérdezték majdnem egyszerre.
- Gyertek be!
Beinvitáltam őket, és elmondtam mi a szitu.
- Szóval az a lényeg hogy Kira kb. fél óra múlva jön. Lekapcsoljuk a villanyt, és amikor benyit, elkiabáljuk, hogy Boldog Szülinapot, ajándékozás és hasonlók.
- Oké. Megnézed az ajándékainkat? – James és Silver egy sálat vettek neki meg bonbont, meg egy fülbevalót. Kira amúgy sálmániás volt. Legalább 50 volt neki belőle a szivárvány minden árnyalatában. Nick és Rose pedig egy táskát hoztak neki. Elkezdtem csinálni szendvicseket.
- Cloe, kinyitnád az ajtót? Tiszta kaja vagyok! – Cloe már rohant is az ajtóhoz. Claire, Mona, és Kate voltak a következő csengetők. Az emberek rekord gyorsasággal szállingóztak be a lakásba. 10 percre voltam fent és már majdnem tele volt a földszint. Még jó hogy nagy lakásunk van. Nemtudom hogy fértünk volna el. A következő csengetésnél Rob volt az ajtóban.
- Szija! Ugye nem késtem? – kérdezte csillogó szemeivel. Kezében egy ajándékzacskó volt.
- Dehogyis! Gyere be! – köszönésként adtunk egymásnak 3 puszit.
- Az ajándékot hova rakjam?
- Tedd csak oda a többihez! – mutattam egy jó nagy halomra. Közben a konyhában kiraktam a chipset, meg a rágcsálnivalókat tálcákba. Meg még kis szendvicsek is voltak, ezeket Cloe fejezte be. Ott folyt a nyálam, amíg ki nem tettem az összeset. XD Megcsörrent a mobilom.
- Basszus… emberek! – szóltam – Most jön Kira! Mindent, úgy ahogy megbeszéltünk! – odarohantam a villanyhoz és lekapcsoltam. Mindenki állt ott csendben, a sötétben. Elég vicces volt X). Aztán hallottam, hogy fordul a kulcs a zárban.
- Csajok! Felkapcsolnátok a villanyt? – szólt Kira. Majdnem elnevettem magam. Nagyot sóhajtva elindult a kapcsolóhoz, és amikor világos lett a nappaliban, mindenki egyszerre kiabálta, hogy Boldog Szülinapot Kira! Szegény csak állt ott, meglepetten. Egyáltalán nem gondolta szerintem, hogy ilyet szervezünk. Aztán, mikor mindenki körülvette, Cloe, Jade és én elkezdtük karaoke-ni a kedvenc számát. A végén mindenki beállt.
- Boldog szülinapoooot! – mentem oda a szám végén, és megöleltem. – tessék! Itt vannak az ajándékaid – mutattam az ajándék halomra. És mindenki odament, hogy elvegye a sajátját, és odaadja Kirának.
- Kira! Bemutatom neked Rob-ot.
- Szia! Örvendek – mondta kedvesen
- Boldog szülinapot! Tessék, ezt neked hoztam. Mivel nem ismerlek, nem tudom, mit szeretsz, de remélem, ennek örülni fogsz… - nyújtotta át Rob hatalmas mosollyal az ajándékzacskót. Kinyitotta, és egy üveg bor volt benne, és egy tök szép medál… Őszintén szólva nem tűnt olcsónak. Kíváncsi lennék mit ad ajándékba azoknak, akiket ismer… kocsit? Vagy mi? X)
Mikor már mindenki lenyugodott, kivittük a tortát. Kira elfújta a gyertyákat.
- De finom! – mondta tele szájjal, amikor beleharapott a szeletébe.
- A krémet Rob csinálta… bár még mindig nem értem hogyan – mondtam szkeptikusan, és rávigyorogtam. Majd odamentem a hifihez, és feltekertem a hangerőt. És a világítást kicsit lejjebb vettem. Az emberek elkezdtek táncolni.
Aki meg karaoke-ni akart az szólt Cloe-nak és benyomta az alapot. Néha azért ránéztem Robra hogy nem e unatkozik. Szegény senkit sem ismert itt, de úgy láttam, hogy ez nem zavarta, mert elmélyülten beszélgetett Judy-val. Később a lakásban túl nagy lett a füst, úgyhogy kimentem az erkélyre. Nagyon hideg volt, tiszta libabőrös lettem.
- Csak nem fázol? – kérdezte Rob, és leült mellém.
- Június van! Mi ez a hideg? Te nem fázol?
- Én nem…
- Na, milyen a buli? Látom jól elvoltál Judy-val – mondtam mosolyogva.
- Csak nem féltékeny vagy? – jelent meg az arcán egy ravasz mosoly.
- Csak egy kérdés volt… - mosolyogtam
- Jófej csaj.
- A kedvenc számom! – kiáltottam fel, mikor meghallottam egy számot. – gyere táncolni. – behúztam az erkélyről.
- Nem szeretek táncolni!
- Miért?
- Tök hülyén nézek ki olyankor – és hangos nevetésbe kezdett
- Akkor a csajokkal táncolok – mondtam durcásan és otthagytam. Csatlakoztak a többiek is. Jól kitomboltam magam. De az érdekes dolgok még csak most kezdődtek…
.jpg)
Szia!
VálaszTörlésKiváncsian várom a folytatást. remélem hamar lesz.
Kriszti